Budapest . 2014 . augusztus . 24.
Tegnap délután elmentem a Duna partra sétálni . A rakpart korlátjának dőlve nézelődtem . Át a Margit szigetre , és a budai hegyekre . A hegyeket csak párába veszve láttam , de így is olyan őszies volt . A színek meg változtak . Már nem az a nyári üde zöld volt , már keveredett bele rőt , fakóbb szín is . A Margit szigeti fák lombjai is veszítettek szép üde zöld ,hívogató színéből . Gyere pihenj árnyas lombjaim alatt . Még most is hívogató , de már szeretünk a nap melegéből is picit kapni , nem csak a lomb árnyékából . Már a meleget is szeretjük , nem csak az árnyék hívogatására hallgatunk . Mi ez ? , ha nem az ősz közeledte . Már itt , ott egy kis rozsdásodó szint is láthatunk . Még nem feltűnő , de már elgondolkodtató . Jön lopakodik a kert alatt , ha lassan is de megjön . Itt lesz teljes pompájában . Ilyenkor jó kimenni a természetbe . Látni , hogy hogyan lesz a nyárból , megint ősz , mint minden évben . Az őszből ,lassan tél lesz . mindent hóval borít be és már nem az ősz szépségében, gyönyörködünk .Már gyúrjuk a hó golyót , seperjük a havat , de az már egy más téma , egy későbbi . arról még nem kell beszélni . De gondolni lehet rá , hogy az is elfog jönni , lopakodva a kert alatt .Az is ,jön , jön , és örülünk neki , mert minden évszaknak meg van a maga szépsége .
